2025. október 04.
olvasási idő: 10 perc

Változások a Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló előírásokban 2025.07.01 és 2025.10.01.

Változások a Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló előírásokban 2025

2025.07.01-től és 2025.10.01-től a Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos (PMT) jogszabály számos ponton változott, így szükséges a PMT szabályzatot is frissíteni, a módosításokat átvezetni, és egységes szerkezetben nyomtatni, aláírni.

A netinas.hu szoftverben a PMT szabályzat 2025-ös verziója elérhető az alábbi lekérdezési dátumokkal:

2025.01.31.

2025.07.01.

2025.10.01.

 

 

Ebben a cikkben az alábbiakat foglaljuk össze:

1. A 2025.07.01-től módosult NAV által kirakott szabályzat változásai.

2. A 2025.10.01-től módosult NAV által kirakott szabályzat változásai.

 

1. A 2025.07.01-től módosult NAV által kirakott szabályzat változásai.

 

1. Bővülő, új fogalmak

kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a Szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása, valamint a proliferáció finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás;

nemzeti kockázatértékelés: az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása és a proliferáció finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására;

proliferáció finanszírozása: nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek, továbbá az előállításukhoz és célba juttatásukhoz szükséges eszközök és termékek – ideértve a kettős felhasználású termékeket is –, szolgáltatások, technológiák gyártására, beszerzésére, birtoklására, fejlesztésére, kivitelére, átrakodására, közvetítésére, szállítására, átadására, készletezésére felhasznált pénzeszközök vagy szolgáltatások nyújtása, függetlenül attól, hogy azt a proliferáció elkövetőjének, vagy e személyekre tekintettel más személynek nyújtják-e;

2. Bővült a monitoring kérdés listája

Lásd melléklet 1-ben.

3. Tényleges tulajdonos azonosításán belül bővült a vizsgálat a proliferációval kapcsolatban.

A Szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának vagy a proliferáció finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügylet teljesítéséig be kell fejezni.

4. Az ügyfél kockázati szintjének megállapítása, a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere bővült a proliferáció vizsgálatával

A Szolgáltatónak szükséges értékelnie, hogy az üzleti kapcsolat létesítése következtében milyen pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási és a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatoknak van kitéve és milyen kockázatok fenyegetik őt.

c) Magas kockázati kategória alkalmazása

Az üzleti kapcsolat létesítésekor magas kockázatra vonatkozó tényezők különösen:

f) olyan ügyfelek, amelyek magas kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel:

• olyan országok, amelyekben a korrupcióérzékelési indexek, illetve nemzetközi szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján magas szintű a korrupció vagy magas az egyéb büntetendő cselekmények száma,
• olyan országok, amelyek közismerten terroristák tevékenységét finanszírozzák vagy támogatják, vagy a területükön ismert terrorista szervezetek működnek,
• olyan országok, amelyek nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása és proliferáció finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel,
• olyan országok, amelyek az Unió vagy az ENSZ BT által megállapított szankciók hatálya alá tartoznak;

5. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring)

Itt is a proliferációval kapcsolatos bővítés jelenik meg.

A Szolgáltató a monitoring tevékenység során felülvizsgálja és – szükség esetén – módosítja a megállapított kockázati kategóriát. A Szolgáltató az ügyféllel való üzleti kapcsolat fennállása alatt folytatott monitoring tevékenysége során legalább évente felülvizsgálja az ügyfelei kockázati kategóriák szerinti besorolását. Új típusú pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási vagy a proliferáció finanszírozással kapcsolatos kockázat felmerülése, beazonosítása esetén a Szolgáltató a belső kockázatértékelését soron kívül felülvizsgálja.

6. Titokvédelmi rendelkezések

Ebben a pontban is bővült a leírás a proliferációval kapcsolatban.

A pénzügyi információs egység a megkeresést a kijelölt személynek küldi meg, továbbá a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a kijelölt személy köteles megküldeni a pénzügyi információs egység részére.

 

2. A 2025.10.01-től módosult NAV által kirakott szabályzat változásai.

 

1. Bővülő, új fogalmak

kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a Szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása, valamint a proliferáció finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás;

nemzeti kockázatértékelés: az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása és a proliferáció finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására;

proliferáció finanszírozása: nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek, továbbá az előállításukhoz és célba juttatásukhoz szükséges eszközök és termékek – ideértve a kettős felhasználású termékeket is –, szolgáltatások, technológiák gyártására, beszerzésére, birtoklására, fejlesztésére, kivitelére, átrakodására, közvetítésére, szállítására, átadására, készletezésére felhasznált pénzeszközök vagy szolgáltatások nyújtása, függetlenül attól, hogy azt a proliferáció elkövetőjének, vagy e személyekre tekintettel más személynek nyújtják-e;

 

2. Az ügyfél meghatalmazottja, a Szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a Szolgáltatónál eljáró természetes személy képviselő azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése

Változott a DÁP azonosítás megítélése, nem lehet használni azonosításra a PMT-vel kapcsoaltban.

A lakóhely igazolása során az adatszolgáltatás és az adatok igazoló ellenőrzése a digitális állampolgárság szolgáltató által digitálisan kiállított hiteles igazolás alapján is elvégezhető. Személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Digitális Állampolgár alkalmazás – hiányossága (arcképmás hiánya) miatt – a gyakorlatban nem használható.

 

 

 

Melléklet 1

Monitoring kérdés lista bővülése 2025.07.01-től

Az üzleti kapcsolat létesítésekor

 

1. az ügyfél szervezet tevékenységi körére vonatkozóan a szervezet képviseletében eljáró személy hamis, félrevezető információt ad, vagy nincs kellőképpen tisztában az általa képviselt szervezet működési körülményeivel, és nem hajlandó további információkat szolgáltatni a tevékenységéről;
2. az ügyfél tulajdonosi szerkezetében vagy döntéshozói körében eltiltott személy(ek) van(nak);
3. az ügyfél szervezetben tulajdonos, tag és/vagy vezető tisztségviselő külföldi lakóhellyel rendelkező személy(ek), aki(k) képviseletében rendszerint más személy(ek) jár(nak) el a Szolgáltatónál;
4. az ügyfél magáról hamis információt, adatot szolgáltat;
5. az ügyfél megtagadja az ügyfél-átvilágításhoz szükséges információk megadását, miután tájékoztatták arról, hogy ügyfél-átvilágításnak kell alávetnie magát;
6. az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatok teljeskörűen nem szerezhetők be az ügyfél közreműködésének hiánya miatt;
7. a tényleges tulajdonos személyéről az ügyfél szervezet képviselője hamis információt ad, illetve a tényleges tulajdonos kilétével, személyazonosságával kapcsolatos kétség nem volt megszüntethető a belső szabályzatban leírt módon. Például a Szolgáltató számára hozzáférhető nyilvántartásokban (pl. tényleges tulajdonosi nyilvántartás) nem ellenőrizhető az ügyfél szervezetben tag külföldön bejegyzett szervezet tulajdonosi háttere, az ügyfél képviselője pedig nem tudja a nyilatkozatában foglaltakat okirat másolattal igazolni;
8. az ügyfél szervezet tényleges tulajdonosa offshore államban, azaz adózási szempontból nem együttműködő országban bejegyzett, vagy stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik;
9. stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban vagy offshore államban/adózási szempontból nem együttműködő országban bejegyzett szervezet vagy ilyen ország állampolgárának jelenléte az ügyfél döntéshozói- vagy tulajdonosi szerkezetében;
10. az ügyfél szervezet valamely offshore államban, azaz adózási szempontból nem együttműködő országban vagy stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett gazdasági társaság leányvállalata, vagy ilyen szervezet magyarországi képviselete;
11. az ügyfél szervezet az I. fejezet C. pont szerinti atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedéssel érintett;
12. bizalmi vagyonkezelő ügyfél esetében felértékelt kezelt vagyon(ok) észlelése;
13. bizalmi vagyonkezelői szerződés esetében a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik és/vagy közöttük érdekközösség áll fenn; a bizalmi vagyonkezelő ingyen vállalja a vagyon kezelését; a vagyonkezelő az egyedüli kedvezményezett;
14. bizalmi vagyonkezelői szerződés vonatkozásában a kezelt vagyon nem különül el a bizalmi vagyonkezelő saját vagyonától;
15. az ügyfél társaság vonatkozásában kényszertörlési eljárás van folyamatban;
16. székhelyszolgáltatónál bejegyzett székhely egy olyan gazdasági társaság ügyfél esetében, akinek tevékenységéből adódóan tárolásra, raktározásra alkalmas székhely/telephely/fióktelep szükséges.

Az üzleti kapcsolat fennállása alatt

1. az ügyfél az egyes gazdasági eseményekről hamis, félrevezető információt, adatot szolgáltatott;
2. nem valós gazdasági eseményekkel kapcsolatos dokumentumok, bizonylatok kibocsátása, illetve befogadása;
3. az ügyfél szervezetbe a Szolgáltató számára nem ellenőrizhető tulajdonosi háttérrel rendelkező szervezet tag kerül;
4. az ügyfél szervezetben gyakori a tulajdonosváltás;
5. az ügyfél szervezetben tulajdonos és/vagy vezető tisztségviselő váltás következtében külföldi lakóhellyel rendelkező személy(ek) a tag(ok), vezető tisztségviselő(k), aki(k) képviseletében más személy(ek) jár(nak) el a Szolgáltatónál;
6. nem létező, illetve azonosítatlan külföldi gazdálkodókkal (társaságokkal) kapcsolatos gazdasági események dokumentumainak, bizonylatainak átadása könyvelésre;
7. ismeretlen eredetű, jogcím nélküli (jogszabályi előírással, ügyfél nyilatkozatával, illetve szerződéssel, megállapodással alá nem támasztott) átutalások, készpénzmozgások;
8. vállalkozási tevékenységet végzők esetében kiugróan magas árbevétel kerül elszámolásra, amellyel szemben nem áll arányos költség (növekedés);
9. aránytalanul magas összegű törzstőke emelés, vagy tulajdonosi kölcsön nyújtása, amelyet nem indokol a vállalkozás működése;
10. az árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyletek nem illenek a gazdasági társaság tevékenységi profiljába;
11. a vállalkozás számos harmadik fél közvetítő bevonásával bonyolult kereskedelmi ügyleteket köt olyan üzletágakban, amelyek nem felelnek meg az induláskor meghatározott üzleti profiljának;
12. adatok vagy dokumentumok manipulálása, megváltoztatása, esetleg meghamisítása;
13. az ügyfél szervezet nem rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges képzettséggel bíró személyi állománnyal és tárgyi eszközzel;
14. minimális összegű saját tőkével (vagyonnal) rendelkező gazdálkodó (társaság) szabályos hitelfelvétellel, kölcsönnel nem igazolható nagy összegű befektetése;
15. olyan ügyletek kerülnek lebonyolításra, amelyek arra utalnak, hogy pénzküldő vállalkozásként, vagy átutalási számlaként járnak el;
16. az ügyfél kötelezettségeit (szerződés, megállapodás hiányában) rendszeresen más teljesíti és fordítva;
17. szokatlanul nagy összegű valuta- vagy deviza tranzakciók;
18. rendszeres készpénzes beszerzések (kiadások), amelyekre a társaság készpénz bevételei nem nyújtanak fedezetet, ennek következtében több millió forintos tagi hitel, vagy tulajdonosokkal szembeni kötelezettség keletkezik;
19. tulajdonos számlájáról a cég számlára érkező nagy összegű jóváírásokat készpénzben rendszeresen felveszik, vagy a tulajdonos közvetlenül a házipénztárba fizet be nagy összegű készpénzt, és/vagy amelyeket tagi kölcsönként nyújt a cég részére;
20. banki befizetések vagy átutalások érkeznek az ügyfél számlájára, amelyek nem a bevallott forgalomból származnak, illetve nincs az ügyfél gazdasági tevékenysége vonatkozásában alapjuk, céljuk;
21. az ügyfél társaság valamely bankszámláján olyan pénzmozgás észlelhető, amely mögött nincs valós gazdasági tevékenység (csak „átfolyatják” a pénzt);
22. az ügyfél szervezetben külföldön bejegyzett gazdasági társaság tag van, amely az általa nyújtott tagi hitelt kamatokkal növelve és/vagy a Szolgáltató által ellenőrizhetetlen részletekben veszi ki;
23. az ügyfél társaságban tulajdonos és/vagy vezető tisztségviselő váltás következtében külföldi lakóhellyel rendelkező személy(ek) lett(ek) a tag(ok), vezető tisztségviselő(k), aki(k) képviseletében más személy(ek) jár(nak) el a Szolgáltatónál;
24. havi több millió forintos nagyságrendben import tevékenységgel (is) foglalkozó ügyfél cég ugyanazt a terméket, a későbbiek folyamán belföldi gazdasági társaság közbeiktatásával szerzi be, amelynek következtében import ÁFA fizetési kötelezettsége megszűnik, vagy nagymértékben csökken;
25. az ügyfél társaság a számlájára érkező több millió forintos jóváírásokat konkrét gazdasági cél nélkül rövid időn belül készpénzben felveszi;
26. a könyvelésre átadott bizonylatok alapján a társaság bevételt szerző tevékenységet végez, azonban nincsenek konkrét működésre utaló költségek (pl.: víz, fűtés, telefon, áram számlák, bérleti díj, munkabér, adók, illetékek);
27. az ügyfél többször késve, vagy felszólítás ellenére sem adja át az adott időszak gazdasági eseményeire vonatkozó dokumentumokat, információkat vagy több hónap eltelte után sem érkezik az ügyfél szervezettől számviteli bizonylat, és/vagy a vezető tisztségviselő nem elérhető a Szolgáltató számára;
28. nemzetközi kereskedelemben résztvevő cég esetében az export, vagy import ügyeletek alul vagy túlszámlázása történik; az árukat indokolatlanul külföldre, majd onnan visszaszállítják; és semmilyen körülmény nem utal arra, hogy az áruk a valóságban kiszállításra kerülnek (nincs fuvarköltség, gépjármű bérleti díj, üzemanyagköltség, szállítóeszközzel nem rendelkezik stb.), azonban számla birtokában a pénzt mozgatják; offshore államban/adózási szempontból nem együttműködő országban bejegyzett cégek a szállítók vagy a vevők; az áru mennyisége és típusa nem illik bele a szállító vagy vevő profiljába, a számlák és a vámokmányok között nagy különbségek mutatkoznak;
29. rendszeres és nagy összegű indokolatlan leltári többletek, illetve hiányok, azok okainak tényleges meghatározása nélkül;
30. azonos tulajdonosi körhöz tartozó társaságok közötti rendszeres, élénk gazdasági kapcsolat, amely során nagyszámú tranzakció valósul meg;
31. szokatlan kölcsönügyletek: a kölcsönadónak nincsenek látható tulajdonjogai; a pénz nem a kölcsönadó országból érkezik; nincs írott kölcsönszerződés; a kamatfizetés vagy a törlesztő részlet fizetése nem szerepel a tervekben, vagy nem kerül betartásra; a visszafizetésnek nincs pénzügyi nyoma; a kamatláb lényegesen eltér a piaci értékektől; a tartozás beszedésére irányuló intézkedés nem történik;
32. az ügyfélnél jelentkező – ismeretlen forrásból származó – vagyon (tagi kölcsön, törzstőke emelés) eredetére vonatkozó kérdésre nyilvánvalóan hamis, félrevezető választ ad az ügyfél képviselője, vagy a válaszadást megtagadja;
33. az ügyfél szervezetben megjelenő tényleges tulajdonos offshore államban, azaz adózási szempontból nem együttműködő országban bejegyzett, vagy stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik;
34. az ügyfél szervezet döntéshozói- vagy tulajdonosi szerkezetében vagy partnerei között megjelenő, offshore államban, azaz adózási szempontból nem együttműködő országban bejegyzett, vagy stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgára vagy, onnan származik;
35. ügyfél szervezet offshore államban, azaz adózási szempontból nem együttműködő országban, vagy stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett szervezettől fogad be olyan számlát, illetve teljesítés igazolást, aminek nincs gazdasági alapja, célja;
36. ügyfél szervezet bármely bankszámlájára offshore államban, azaz adózási szempontból nem együttműködő országban, vagy stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett szervezettől érkeznek banki befizetések vagy átutalások;
37. ügyfél szervezet offshore államban, azaz adózási szempontból nem együttműködő államban, nem együttműködő országban bejegyzett gazdasági társaság részére végez olyan üzleti-, ügyleti- vagy alvállalkozói tevékenységet, aminek nincs gazdasági alapja, célja;
38. az ügyfél szervezetben megjelenő  I. fejezet C. pont szerinti atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedéssel érintett személy/szervezet/tevékenység;
39. az ügyfél olyan ügyletet bonyolít, amelynek kezdeményezője, vagy kedvezményezettje olyan személy vagy szervezet, amelynek szokásos tartózkodási helye vagy székhelye proliferáció finanszírozással érintett, aggodalomra okot adó országban (pl. KNDK, Irán) van;
40. ismeretlen- vagy az üzleti kapcsolatban nem érintett harmadik felektől érkező befizetések;
41. bizalmi vagyonkezelők esetében a rendelt/kezelt vagyon eredetére vonatkozó kérdésre nyilvánvalóan hamis, félrevezető választ ad az ügyfél képviselője vagy a válaszadást megtagadja; illetve a kezelt vagyonnak a valóstól jelentősen eltérő értékre történő értékelésére került sor, vagy a kezelt vagyon értéke jelentősen csökkent;
42. bizalmi vagyonkezelői szerződés esetében a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik, és/vagy közöttük érdekközösség állhat fenn; a bizalmi vagyonkezelő ingyen vállalja a vagyon kezelését; a vagyonkezelő az egyedüli kedvezményezett;
43. bizalmi vagyonkezelői szerződés vonatkozásában a kezelt vagyon nem különül el a bizalmi vagyonkezelő saját vagyonától;
44. virtuális fizetőeszköz befektetési, vagy forgatási céllal történő vásárlása; a vásárlásról szóló szerződésben meghatározott vételi ár lényegesen eltér az érintett virtuális fizetőeszköz honlapján rögzített árfolyamtól;
45. a gazdasági esemény ellentételezése virtuális fizetőeszközzel történik;
46. az ügyfél a bankszámlájára érkező árbevétel több, mint 60 %-át készpénzben felveszi, és/vagy a készpénzes beszerzések számláit késve, vagy többszöri kérést követően, vagy egyáltalán nem adja át könyvelésre; a házipénztár időközi/évvégi záróértéke jóval meghaladja az ügyfél pénzkezelési szabályzatában meghatározott maximális értéket;
47. a Szolgáltató felhívása ellenére az ügyfél nem tud, vagy nem akar a készpénz forrására vonatkozó nyilatkozatot tenni, vagy annak igazolására vonatkozó dokumentumot szolgáltatni;
48. székhelyszolgáltató címére kerül bejegyzésre a gazdasági társaság új székhelye, olyan ügyfél esetében, akinek tevékenységéből adódóan tárolásra, raktározásra alkalmas székhely/telephely/fióktelep szükséges;
49. az ügyfél non-profit szervezet és a tevékenységével összefüggő tranzakció nincs összhangban a szervezet alapvető céljával;
50. az ügyfél társaság vonatkozásában a bíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el.

 

Az ügyleti megbízás vagy az üzleti kapcsolat megszűnésekor

1. az üzleti kapcsolat megszüntetésre, felmondásra került az ügyfél olyan irányú kérése vagy tevékenysége miatt, amelyek könyvelése jogszabályt sértene;
2. az üzleti kapcsolat azért került megszüntetésre, felmondásra, mert a Szolgáltató nem tudta teljeskörűen végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az ügyfél közreműködésének hiánya miatt;
3. az üzleti kapcsolat azért került megszüntetésre, felmondásra, mert az ügyfél képviselője egyáltalán nem elérhető a szolgáltató által, és többszöri felszólítás ellenére sem adta át a gazdálkodását érintő információkat, dokumentumokat könyvelésre, ellehetetlenítve ezzel a könyvviteli szolgáltatás nyújtását;
4. az üzleti kapcsolat megszüntetésre, felmondásra került, az ügyfél egyetlen cégjegyzésre jogosult ügyvezetőjének eltiltása miatt;
5. az üzleti kapcsolat megszüntetésre, felmondásra került, mert a bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében a bizalmi vagyonkezelő az egyedüli kedvezményezett.